Kpangalam

Kpangalam‑dɛ́ɛ caanadɔ́m ńɖɔ

Kpangalam kutoluú

Cááwʊ́‑jɔ́ tɛ́ɛ́dɩ wentí tɩrɩ́ŋa tɩ́nzɛɛ́ Mɔ́ɔ́lá nɛ́ tugutoluú kɛgɛ́ɛ Taabáalʊ́ gɛ.  Bʊrɔɔzɩ́ gɛ kʊ́bɔnáa woodúu ɖudúure sɩsɩ: Mɔ́ɔ́lá nakʊ́rʊ tɔ́ndɔwʊ́ téére. Wenbí bʊrɔɔzɩ́ bɔɔdɔ́ bɩlɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ: Mɔ́ɔ́láwá ríŋa‑dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩ gɛ téére.

       Kpangalam ńba nɛ́, Taabáalʊ́ gɛ baagálɩ́ɩ́ná. Kɩ́bɔnɩ́ weení banÿaá sɩsɩ: Kutukulú nɛ́ wɛɛgɛ́dɛ́ ná wɛ nɩ́bááwʊ. Ɩlɛ́ ɩmʊ́ ɩgɛgɛ́ɛ ɩgbám gɛ fáya ńnɩ́. Ɖoo Taabáalʊ́ Wúro Ɩsɔ́ɔ bánÿaá sɩsɩ Gadawʊ́ nɛ́, ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ bú naárʊ nbɩlɛ́.

       Wɩ́rɛ neɖére bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ kutukulú wɔɔgɔ́gbɔɔ kagbádɩ ɩkɛ́ɖɛ́ɛ́ná na wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́. Sáátɩ wenkí wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ɖeelí  nɛ́, ngɛ waana bɩɩgbɔ́ɔ bɔ́ kʊ́bɔná bɩkáa ɖamá‑ɖɔ, bɩka bʊjɔɔ́ɔ  kazɔ́ɔ bɛɛŋ́. Ɖɩdáárɛ ɖiḿ ɖɩɩlá yɩ kazɔ́ɔ, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ kilím wénbɛɛŋ́ ɖɩdɛ́ɛ yáásɩ́. Sáátɩ wenkí ɩbamáa kilím nɛ́, ngɛ wɔɔgɔ́nɩ ɩkɛɛná bʊ́ʊ nɛ́, waana bɔɔwʊ́ kʊ́bɔńgɩ bɔ́ fáya ńná‑dɛ. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ  bɩlɛ́ nɛ́, wɩ́sɩ wɛ́nɖɛɛ́ salɩ́ɩ nbɩlɛ́. Ngɛ kutukulú sɩsɩ: ɖoo méngilím mánjáádɩ ɖaaɖooɖɛ́ gɛ, ngɛ Ɩsɔ́ɔ wúro kʊ́bɔnɩ́ weewíi mɔ́rɔ́ nɛ́, bɩɩdɛ́ nbɩlɛ́. Ngɛ waazʊ́ʊ ɩbɛ́ɛ́ŋ bɔɔwʊ́ kɩḿ kɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ.

       Tɔ́ɔ, sáátɩ wenkí kiiyu nuvoowú nɛ́, ngɛ kutukulú waazʊ́ʊ bɔɔwʊ́‑dáa ńna iɖóo. Tɛ́ɛ́wʊ weevé nɛ́, ngɛ waadálɩɩ ɩsʊ́ʊ sɔ́m kisɔɔ́, bɩka ɩbamáa tɩlɩ́ɩ ɖɩdáarɛ. Bɔɔwʊ́ kɩḿ kɩdaá gɛ kutukulú wɛ gɛ wɩ́rɛ waalɩ́ɩ tɛ́ɛrɛ ɩmɔɔná maarɩ kizómee bɔɔwʊ́ kpɔmɔ́ɔ́. Kutukulú waamáázɩ nɛ́, ngɛ waana sɩsɩ: maarɩ kɩḿ kɩdɛ́ɛ bɔɔwʊ́ kɩ́bɩ́ńgɩ‑daá gɛ ɩmʊ́ ɩwɛ bɩlɛ́. Ngɛ waalɩ́ɩ iyelená kɩ bɔɔwʊ́, bɩka ibó ɩbɛ́ɛ́ŋ tɩɩwʊ́ fáya ńgɩ bánÿaá kɩ sɩsɩ Kpangalam nɛ́ kɩdɛ́ɛ lɩrá fáya ńná‑dɛ wónɖóm. Ńna gɛ ɩdɔrɔwɛ gɛ wɩ́rɛ waadálɩɩ tɛ́ɛrɛ ɩmɔɔná maarɩ tɩɩwʊ́ kutoluú. Ngɛ bɩɩgɔná kutukulú lomaazɛ́ sɩsɩ: tɔ́m tɩna gɛ wentí.

       Tɔ́ɔ, Kutukulú wɛɛbɛ́ɛ́ŋ ɩdatɩlɩ́ tɩ nɛ́, ngɛ waaŋmatɩná maarɩ sɩsɩ: nyɔ́ɔ́ maarɩ, nyɛ́dɛ́ɛ nɩdáárɛ gɛ máagánɩɩ ngɛ méézé mɔgɔ́nɩ cé bɩká megéyéléná nya bɔɔwʊ́; lɛlɛɛɖɔ́ nɛ́, ngɛ nyáagágʊ́rʊ́ ngádɩnɩ mɔ́wɔ́rɔ́. Bɩlɛ́ nɛ́, we gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma; báa nvééri ma. A bɩgɛ́ɛ nɔwɛ́ya gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma, sɩŋ ɖɛfɛɛ, nkalá nabʊ́rʊ. Amáɖé, a alehééri gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma, yuúdi nyózúu.

Sáátɩ wenkí kutukulú waaŋmátɩ bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ maarɩ wooyuúdi kuzúu kɩ́nwɩlɩ́ɩ yɩ sɩsɩ: alehééri gɛ kɩzɔɔlɛ́ɛ na yɩ. Ńna gɛ kutukulú sɩsɩ: tɔ́ɔ, máánɩ́ɩ. Waazɩ́ŋ ɩmáázɩ tíḿ nɛ́, ngɛ waana sɩsɩ: báa bɩɩlá nŋɩ́nɩ́, maarɩ kɩḿ kɩgɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ gɛ. Ngɛ sɩsɩ: toovonúm, alehééri gɛ nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ na ma; amáɖé, nyɔ́ɔ́gɔ́nɩ ɖɔ́ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ sɩ ngbɔ́ɔ ma; mána nya ɖibó ɖɩkɔ́jɔɔ nyɛ́dɛ́ɛ bɔɔwʊ́‑daá, bɩlɛ́ nɛ́ ngbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ ɖɩɖɛ́ɛ. Ngɛ maarɩ wɔɔgbɔ́ɔ nɩ́bááwʊ bɩka kutukulú tɩ́nɛɛ hálɩ basʊ́ʊ bɔɔwʊ́ kɩḿ kɩdaá bónɖóm. Wɩ́rɛ neɖére bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Kutukulú waalá lomaazɛ́ nɛ́, ngɛ waana sɩsɩ: bɩdalá ɩrʊ́ sɩsɩ: ɩ́na fanaḿ bóyoozi bɔcɔ́ɔ ɖɩdáarɛ kʊ́ɖʊḿɖɛ‑daá. Biiyéle waalɩɩ́ɩ ibó isúu kɛ́rɛŋɛ tɩɩwʊ́ kʊ́bɔńgɩ Kpangalam‑dɛ, bɩka ɩɖʊ fásɩ wánvarɩ́m, bɩka wánlám kagbáńdɩ ɖʊɖɔ. Maarɩ kɩlɛ́ kɩcáŋ kɩbɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ kínveríi ɩrɔ. Lɩzɔ́ɔ kaḿ gɛ waava yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Agʊ́wɔŋ́.

       Bʊjɔɔ́ɔ bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, woobó Taabáalʊ́ ɩkɔ́gbɔɔ ɩɖɛɛlʊ́ kʊ́ɖʊḿ ɩkábɩ́sɩ́ná ɩjɔ́ Kpangalam‑dɛ. Igoobíya wenbá bɔ́ngɔnɩ́ ɩjɔ́ nɛ́, bɛlɛ́ baana ɖɩdáarɛ‑dɛ́ɛ kazɔ́ɔ nɛ́, bɛlɛ́ ɖʊɖɔ baagágbɩɩrɩ bekégbe ɩjɔ́. Ɖɛfɛɛ ɖɛfɛɛ, zamɔ́ɔ wooyooziná yɩ, bɩcáŋ bɩbɩ́sɩ tɛ́ɛ́dɩ kʊ́bɔ́ndɩ Kpangalam‑dɛ. Tɛ́ɛ́dɩ yoozí‑daá gɛ tɩlɛ́ tɩɩjɩáŋ tiɖi tɩɩwʊ́ yɩ́ɖɛ Kpangalam. Káma, báa le gɛ ɩrʊ́ waagágʊ́rʊ́, nyánnɩɩ́ sɩsɩ: mɛ́nɖɛɛ́ Kpangalam‑dɛ, Kpangalam‑dɛ gɛ bɩɩjáŋ bɩbɩ́sɩ bánÿaá sɩsɩ: Kpangalam hálɩ na sinje.

       Kutukulú newú naárʊ waalɩɩná ɩjɔ́ Kpangalam‑dɛ ɩbɩ́sɩ Caaváádɩ. Wenbí bɩɩlá nɛ́ gɛ sɩsɩ: ɩlɛ́ ɩmʊ́ ɩgɛ́ɛ ɩgbám gɛ bɩdɛ́ɛ sáátɩ. Wɩ́rɛ gɛ waagʊrʊ́ ɩɖɛ́ɛ kisɔɔ́ na wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́ fáráńdɩ́. Waadála ɖeelí nɛ́, ɖɩdáarɛ waalá yɩ kazɔ́ɔ, sáátɩ wenkí waagábɩsɩ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ ifééri ɩɖawaalʊ. Ngɛ waabáázɩ boɖé wónzuú ɩdɛ́ɛ kɛ́rɛŋɛ. Wɛ́ndɛ́m tɩmɛ́rɛ sɩ ikégbe ɖaanɩ́ŋa nɛ́, na ɩkájaa tááwʊ fáádɩ ɩkɔná ɩyaná Kpangalam aláa ɖɩgaalɛ‑dɩnáa na kínvém tɛ́ɛrɛ́ nɛ́, na iyuú sɔntɔ́ liideé na bʊcɔ ɩbɩ́sɩ tɩmɛ́rɛ. Lé Kpangalam aláa bɛḿ baava yɩ yɩ́ɖɛ sɩsɩ: Kʊ́bɔnɩ́ caá fáádɩ nɛ́ nbɩlɛ́. Wɔɔgɔ́nɩ isúu ɩdɛ́ɛ kɛ́rɛŋɛ bɩtɛ́ ɩbɩ́sɩ ńna nɛ́, Kpangalam aláa ɖɩgaalɛ‑dɩnáa wɔ́ngɔnɩ́ ɩsɩ bamʊ fáádɩ ɩjɔ́ nɛ́, na bɛlɛ́ bɔ́nbɔɔzɩ́ sɩsɩ: Kʊ́bɔnɩ́ Caá fáádɩ ní, na befééri wɛ sɩsɩ: ɩlɛ́ waabɩ́sɩ ɩdɛ́ɛ. Kʊ́bɔnɩ́ Caá fáádɩ‑dɛ́ɛ gɛ bɩɩjáŋ bɩbɩ́sɩ bánÿaá ɩdɛ́ɛ tɛ́ɛ́dɩ sɩsɩ: Caaváádɩ hálɩ na sinje.

       Tɔ́ɔ, kʊ́bɔnɩ́ Kutukulú ɩmʊ́ waajaŋ ná ɩbɩ́sɩ Kpangalam ńba‑dɛ́ɛ wúro kaɖaa ńnɩ́. Wɩ́rɛ neɖére bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ wúro ɩsɔ́ɔ Gadawʊ́ waagázɩ Taabáalʊ́. Ngɛ awóro‑bíya wenbá bɔgɔwɛ ńna nɛ́, beegédiri befééri Kutukulú sɩsɩ: ɩjaa waazɩ́. Bɩlɛ́ nɛ́, íbo na ɩcɔ́ɔ ɩjaa ɖɩdáarɛ. Kutukulú tɛkpɛɛná ɩgʊ́bɔnáa‑dɛ́ɛ nɔ́ɔzɩ, biiyéle waagʊrʊ́ Kpangalam ɩbɩ́sɩ Taabáalʊ́ ikéɖí ɩjaa‑dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ; bɩka iyéle ɩdɛ́ɛ Kpangalam ńba beriké.

       Tɔ́ɔ, Kutukulú waabɩ́sɩ wúro ɩsɔ́ɔ Taabáalʊ́. Bʊʊgɔ́nɩ bɩtála zaamáánɩ nakʊ́rʊ nɛ́, Kutukulú weevééri ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa sɩsɩ: ɩmʊ́ wɔ́ngɔnɩ́ Kpangalam isúlu ɩdɛ́ɛ ɩyáálɩ́ ɖɔ na bɩka ɩbɩ́sɩ. Ɩgabɩ́sɩ Kpangalam ńna gɛ Kutukulú waalá lomaazɛ́ sɩsɩ: asée ɩmʊ́ waagábɩ́sɩ́ná kowúrɔ́ɔ kʊ́bɔńga wúro ɩsɔ́ɔ Kpangalam. Ngɛ weedíri bekéveeri ɩdɛ́ɛ kʊ́bɔnáa Taabáalʊ́ ńba sɩsɩ: ɩmʊ́ Kutukulú weediri ná sɩsɩ: béfeeri wɛ sɩsɩ: sinje tɩ́ŋa, ɩmʊ́ waagábɩ́sɩ́ná kowúrɔ́ɔ kʊ́bɔńga ɩmʊ́ ɩjɔ́ Kpangalam yoo, bɩlɛ́ nɛ́, bácaa naárʊ bɔjɔ́ basɩ́ɩ kowúrɔ́ɔ kúmuuká. Bɩlɛ́ nɛ́, ɩmʊ́ ɩdándanbɩsɩ Taabáalʊ́. Sáátɩ wenkí laabáárʊ kɩḿ kɩɩdála ɩdɛ́ɛ Taabáalʊ́ ńba nɛ́, ngɛ tɛ́ɛ́dɩ‑daá woodulú. Bɛlɛ́ sɩsɩ: bɔ́ngɔnɩ́ boyóo yɩ bakʊ yɩ bɩka bɛlɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ kʊ́bɔńga babɩsɩná bɔjɔ́, bɩka basɩ́ɩ naárʊ.

       Sáátɩ wenkí kutukulú waanɩ́ɩ sɩsɩ: ɩdɛ́ɛ Taabáalʊ́ ńba kɛgɛrɛŋɛ sɩsɩ boyóo yɩ nɛ́, ngɛ woodúúzi ɩdɛ́ɛ Kpangalam ńba bɔcɔ́ɔ bacáa lomaazɛ́. Ngɛ Kutukulú weeyéle batɩ́ɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ Agʊ́wɔŋ́ befééri kɛ sɩsɩ: ɩráa kɛgɛrɛŋɛ sɩ boyóo bɛḿ; bɩlɛ́ nɛ́, kásɩ́ná bɛnbɛ́, na a  bɩgɛ́ɛ yooráa bɛḿ bɔɔgɔ́nɩ bɛḿ babɩ́ɩ́zɩ boyóo wɛ. Ngɛ toovonúm bɩlɛ́ gɛ bɩɩlá. Sáátɩ wenkí Taabáalʊ́ ńba waagágbɩɩrɩ bɛgɛgɛrɛŋɛ Kpangalam ńba yowú nɛ́, bɩdɛ́ɛ sáátɩ bɩlɛ́ nɛ́, Kpangalam ńba waavʊ́ńlɩɩ bovóo nyɩ́ɩ́dɩ‑daá baɖamáa Taabáalʊ́ ńba nɩ́bááwʊ. Kpangalam ńba tɔɖɔ́ɔ batála Taabáalʊ́ ńba. Amá, sáátɩ wenkí Taabáalʊ́ ńba wɔɔgɔ́nɩ batála Kpangalam ńba ɖéyí‑ɖéyí nɛ́, ngɛ bɛlɛ́ baalɩ́ɩ nyɩ́ɩ́dɩ‑daá boyóo wɛ. Bɩdɛ́ɛ wɩ́rɛ nɛ́, Kpangalam ńba tatɩlɩ́ lénlé ɩráa waagálɩ́ɩ́ná bɔkɔ́nɩ batasɩná wɛ babɩ́ɩ́zɩ boyóo Taabáalʊ́ ńba nɛ́.

       Zaamáánɩ wenkí yowú wɔɔgɔ́nɩ kɩtɛ́ kpátáá nɛ́, ngɛ Kutukulú weeyéle batɩ́ɩ́rɩ ɩdɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ Agʊ́wɔŋ́ bɛsɛ́ɛ kɛ bána keɖee, káma, wooyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ: Agʊ́wɔŋ́ waagálɩ́zɩ́ ná ɩráa bɔkɔ́nɩ batasɩná wɛ boyóo Taabáalʊ́ ńba. Bɩdɩ́ŋa‑ɖɔ gɛ Cááwʊ́‑jɔ́ kowúrɔ́ɔ kʊ́bɔńga wúro Ɩsɔ́ɔ waajáŋ kakálɩɩ Taabáalʊ́.

       Ɖoo yowú kɩḿ kɩlám, Taabáalʊ́ wúro na wúro Ɩsɔ́ɔ badánnáa ɖamá ɩzɩ́rɛ. Badánjaa bana ɖamá hálɩ bɔtɔ́ ɩsɩ bɛɛgɛ́tɩ. Jááma‑dɛ́ɛ konkárɩ́‑daá gɛ ɩlɛ́ waabɩ́ɩ́zɩ itúúzi bɛlɛ́ɛ́nɩ na bʊcɔ bɔnyɔ́ɔ́zɩ balawʊ́táá; amá, bɩdɛ́ɛ tuuzí kɩḿ kɩdalá fáya; káma, awúraanáa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ badabɩ́ɩ́zɩ bafaná ɖamá ɩzá ndoláázɩ gɛ baava ɖamá. Nŋɩ́nɩ́ gɛ ɩrʊ́ waabɩɩzɩ́ ɩnyɔ́ɔ́zɩ yooráa wenbá badafa ɖamá ɩzá nɛ́ balawʊ́táá. Biiyéle bɔɔjɔ́ɔ gɛ bɩnɩ́ɩ wɛ hálɩ bawɩ́ɩ baya. Kowúrátɩ tɔ́m tɩḿ tiriké tɩdɩɩná gɛ ɖoo caanawʊ́ nɛ́, Mɔ́ɔ́láwá tanɩ́ɩ ɖamá niíni. Biiyelená gɛ ɖoo caanawʊ́ kɩḿ nɛ́, Mɔ́ɔ́láwá waalá yóóni bɩvɛ́yɩ́na amʊʊzɛ́. Amá, sinje nɛ́, báa lé gɛ ɩrʊ́ waadála ɩmɔɔná Mɔ́ɔ́lá nɛ́, yóóni wɛɛdɛ́ nɛ́, bɩɩganá koobíre tám gɛ. Biiyéle báa lé gɛ ɩrʊ́ wɛnɖɛɛ́ gɛ waadála Kpangalam, bánváa yɩ lɩ́m kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ ɩnyɔ́ɔ, ngʊ́ a bɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ tánjaŋ ɩɖɛ́ɛ gɛ sɩ iɖóo, bánváa yɩ kiɖíím kazɔ́ɔ ńbɩ gɛ iɖi, na bafa yɩ ɖaŋ́ kazɔ́ɔ ńgɩ ɩfɩ́nɩ na kínvém tɛ́ɛrɛ́ nɛ́ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.

Kpangalam wúrowá wenbá béńɖíí wúro Ɩsɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́:

  1. Wúro Kutukulú

  2. Wúro Jɔ́bɔ Kazagarɩ

  3. Wúro Ɖám Agóró.

Wúrowá wenbá béńɖíí Kpangalam kowúrɔɔ kúmuuká nɛ́ nɖɔ́.

  • Wúro Agɩrɩnyá

  • Wúro Bosí. Ɩlɛ́ waazá‑daá gɛ Jáámawá wɔɔgɔ́nɩ.

  • Wúro Agʊɖa

  • Wúro Ayéva

  • Wúro Akpó

  • Wúro Kʊ́ra Agɩrɩnyá (1949)

  • Wúro Majabawʊ́ Yaya

  • Wúro Agɩrɩnyá Asɩmá (1986)

  • Wúro Jééri

  • Wúro Mejéva

Kpangalam lɩzásɩ kɛ́ɛ nasɩ́lɛ gɛ:

Agʊ́wɔŋ́: kɛlɛ́ kɛgɛ́ɛ maarɩ gɛ, badánnáa kɩlɛ́ yéḿ‑yéḿ. A wɩ́rɛ wenɖé ɩrʊ́ ɩzɩ́rɛ woobúu kɩ nɛ́, asée baajáa bʊdɔ́m; a bɩgɛ́ɛ baadɩ́ɩ́rɩ kɛ, ngɛ baalá wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, tɛ́ɛ́dɩ wɔ́njɔwʊ́ʊ alaafɩ́ya gɛ. Naḿ gɛ bánlaá kɛ.

Wékpééwú: Lɩzɔ́ɔ kaḿ kɛgɛ́ɛ gúúní gɛ bɩka kʊwɛ lááwʊ‑daá. Ɖoo caanawʊ́ nɛ́, a boobó lááwʊ kɩḿ kɩdaá ngɛ baaláa kɛ, ńna gɛ bánjaŋ́ beɖi kíɖíím bɩḿ bɩtɛ́. Kegbém‑daá nɛ́, naárʊ téngisi ɩwɔ́rɔ́, báa wɔɔgɔ́zɔɔ nabʊ́rʊ‑ɖɔ ɩ́dandabɩsɩ. A ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ weegízi ɩbɩ́sɩ, wánganáa gúúní na ɩ́na kɩlɛ́ bafaná ɖamá ɩzá. Kɛlɛ́ kénveríi ɩgbáma‑ɖɔ gɛ bɩka bekiliná fɔɔ́ lawʊ́rɛ na alaafɩ́ya. Bánlaá kɛlɛ́ naḿ báa weení, baláa kɛ kelimbíré báa wenɖé ɖabáŋɩ́ná kɩ́sɛɛḿɖɛ.

 

Kangara: Kangara nakʊ́rʊ ɩbá kɩvɛ́yɩ́ sɩsɩ: tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa‑dɛ́ɛ ńgɩ. Báa   kowurobɔɔwʊ́ wenkí na kɩdɛ́ɛ kangara gɛ.

Mɔ́ɔ́láwá wenbá badɩɩná Kpangalam tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ baasí sɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ gɛ ńna.

Kóólíwá

Ɖɩkɛ́ɛ́nɩ́wá

Ɖáarʊwá

Luwɔ́ɔwá

Lááwʊ‑Bíya

Bɔ́ɔ́ɖɛ́wá

Nantɔwá.

Tɔ́ɔ, wenbí Kpangalam‑dɛ́ɛ cɔwʊrɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́ nbɩlɛ́.

 

       Mogoobíya aláa na abaaláa Tem kalaɖáa, tákaraɖá kɩna kɩgɛ́ɛ kúnvulísi ɖáázá‑ɖɔ gɛ. Kɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa caanadɔ́m wentí ɖoo ɖájaájaanáa waalá bɩ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ tɛɛvʊ́lásɩ woozúu susuwúu nɛ́.

       Amá, ɖénveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: tɛ́ɛ́dɩ cɩ́kɔ gɛ ɖáńbɩɩzɩ ɖɩŋmáa. Bɩlɛ́ nɛ́, a weení ɩnyɩ  sɩsɩ: ɩwɛná bɩdɛ́ɛ ɩzáfúlúɖe tɛ́ɛ́dɩ natʊ́rʊ‑rɔɔzɩ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ́ ɩkáŋmaa ɖáa wentí tɩrɩ́ŋa tɩwɛ nɛ́, bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖɩlá ńŋɩnáa tɩɩganáa ɖáńláḿ tɩ nɛ́.

 

Múgoobú Caagbara Sɔɔlɩ Ngoobú
Kpangalam kutoluú 
« Histoire du village de Kpangalam »

1ère édition par EDITEM en novembre 1992.

 3ème édition ressaisie par CLTem en 2024.
Impression numérique sur www.tembiya.net

Dépôt légal 2ème trimestre 2024
Comté de Langue Tem, BP 200, Sokodé - TOGO

[email protected]

Partager

Votre encouragement nous est précieux

Vos témoignages contribuent à rendre possibles des sites web tels que celui-ci.