Bɔɔwʊ́‑daá

Bɔɔwʊ́‑daá‑dɛ́ɛ caanadɔ́m ńɖɔ 

Bɔɔwʊ́‑daá kutoluú

Bɔɔwʊ́‑daá ńba nɛ́, Nɩ́ncɛ́ɛwá gɛ bɛlɛ́ bɛ́nzɛɛ́.

Bɛlɛ́ bogutoluú kɛgɛ́ɛ Cɛ́ɛ́ba gɛ. Tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ nɛ́, Álibí‑wɔ́rɔ́ gɛ tɩlɛ́ tʊvʊnwɛ, Camanáa nɩ́bááwʊ‑daá nbɩlɛ́. Ńna gɛ baagálɩɩ gɛ bɔɔgɔ́nɩ bosúu Álibí.

Bʊjɔɔ́ɔ bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, kʊ́bɔnɩ́ Koríko na ɩɖawaalɩnáa nɛbɛ́rɛ baagágʊ́rʊ́ Álibí kisɔɔ́‑daá. Naárʊ wɛɛɖɛ́ɛ, ikózuu Kemeeni, naárʊ ɩlɔ́ɔ Kpasʊ́wa‑dɛ́ɛ, ngɛ toozo ńnɩ woogózuu Afádá‑dɛ́ɛ. Bɩɩga naaza ńnɩ gɛ kʊ́bɔnɩ́ Koríko gbɛɛzɛbá. Ɩlɛ́ wánnyarɩ́ɩ nibíízi na furíni tɔná ńdɩ gɛ wánÿám. Ɩlɛ́ ɩdɛ́ɛ nibíízi kɛ́ɛ bʊkáatawá gɛ, aláa wánmʊ́ʊ bɔ́ndɔɔ́lɩ bebíya tɩnásɩ‑daá na bʊcɔ kʊdɔŋ́ wonkí kɩ́ngbáa bíya bánÿaá kɩ sɩsɩ: simíka nɛ́, tángbáa wɛ. Amá, kʊ́bɔnáa-dɛ́ɛ ńzɩ ɖʊɖɔ wɛ. Nabʊ́rʊ‑dɛ́ɛ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ ɩrʊ́‑dɛ́ɛ tɩnɔɔ́ cɔɔ́ɔ yɩ féézi, ngɛ waamʊ kɛ ɩtɔɔ́lɩ, bínÿelíi yɩ gɛ.

Sáátɩ wenkí kʊ́bɔnɩ́ Koríko ɩmʊ́ waagálɩɩ Álibí nɛ́, ɩ́gana ɩgbɩná amʊ́ gɛ wángayám ɩgɛgɛrɛŋɛ. Wɔɔgɔ́nɩ ɩtála ɖeelí nɛ́, ngɛ waana bʊ́ʊ kʊ́bɔńgɩ nakʊ́rʊ waalá kiriwé bɩka bɩlɩzɩ́ faɖáma fáya ńgɩ kʊlawʊ́táá. Ngɛ waagba bʊ́ʊ kɩḿ hálɩ ití faɖáma kɩḿ kɩdaá. Weegíli ɩbɛ́ɛ́ŋ ɖɩdáarɛ‑dɛ́ɛ yáásɩ́ nɛ́, ɖɩlɛ́ ɖɩɩlá yɩ kazɔ́ɔ.

Ńna gɛ sɩsɩ: bɔɔwʊ́ kɩna kɩdaá gɛ mɔ́njɔwʊ́ʊ bɩka naárʊ tánnáa ma. Káma, bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, fulezɛɛmásɩ‑dɩnáa wɔ́njɔwʊ́ʊ awéńja gɛ bɩka béngilím bángbáa ɩráa bángayám. Ngɛ waamáázɩ iyuú ɩtɩlɩ́ sɩsɩ ɖeére tángbáa bʊ́ʊ. Biiyéle waajáŋ isúu ɩdɛ́ɛ kɛ́rɛŋɛ bɩka ɩwɛ wánvarɩ́m, bɩka wánnyarɩ́ɩ ɩdɛ́ɛ furíni na nibíízi wónbonáa kɩyaánɩwá‑daá wángayám.

Tɔ́ɔ, Bɔɔwʊ́‑daá gɛ ɩwɛ, ngɛ wɩ́rɛ neɖére nuvoowú nɛ́, wéńɖíí kíɖíím bɩtɛ́ ɩjɔɔ́ɔ wɛ́nvɛɛzɩ́ na bɩtásɩ ɩkʊrʊ́ ɩsʊ́ʊ nɛ́, ngɛ waanɩ́ɩ ɖugoogoore neɖére. Ɖoo bɩrɩ́ŋa izuú ńna ɩdanɩɩ tá ɖɛ. Ngɛ bɩɩlá yɩ bítí. Zaamáánɩ wenkí bɩɩdárabaazɩ nɛ́, ngɛ weewélesi kazɔ́ɔ. Ńna gɛ biivééri yɩ sɩsɩ: mɔ́ɔ́ gɛ Sʊtʊ́wa, mawaalʊ́ gɛ Kanjawʊ́. A nyáádɩ́lɩ́ mɔ́rɔ́, nyónÿuwúu wenbí bɩrɩ́ŋa nyɔ́zɔɔlɛ́ɛ nɛ́. Ngɛ bɩɩzʊ́ʊ́zɩ kʊ́bɔnɩ́ Koríko kaanɩŋá. Ngɛ sɩsɩ: tɔ́m tɩna gɛ wentí. Ngbetíi kpɩ́ńɖɛ waabɩɩzɩ ná ɖɩŋmatɩná ma ɖɔ́. Ɖoo bɩrɩ́ŋa balʊrʊ́ʊ ma, mádánáa ta maamááci kɩna. Biiyéle idoɖóo nuvoowú. Kalɩmbáawʊ́ kaɖaa ńgɩ‑dɛ́ɛ bɔwʊ́ʊ waagʊsɩ ná kʊ́bɔnɩ́ ɩdɛ́ɛ cááláŋá‑ɖɔ ɩɖɛ́ɛ cáádɩ.

Tɔ́ɔ, ɩdɛ́ɛ cáádɩ‑dáa nɛ́, ngɛ bɩɩgálɩɩ sɩsɩ lɩzɔ́ɔ kʊ́bɔńga nɛkɛ́rɛ wɛ lááwʊ‑daá kajʊ́ʊ́na yɩ. Lɩzɔ́ɔ kɛḿ kɔɖɔ́kɩná na kʊ ɖɩdáarɛ ɖɩḿ. Bɩlɛ́ nɛ́, iyúú ɩtɩlɩ́ bɩlɛ́, bɩka ɩcáa kaɖɩdáarɛ na bʊcɔ wánváa kɛ kegíɖíím. Sáátɩ kɩḿ nɛ́, ɩdɛ́ɛ cɔwʊrɛ wánlám yɩ ɖéyí‑ɖéyí, bɩka iyuú wenbí bɩrɩ́ŋa ɩzɔɔlɛ́ɛ nɛ́.

Sáátɩ wenkí kʊ́bɔnɩ́ waagábɩsɩ ɩdɛ́ɛ nɛ́, ngɛ woovu ɩlá ńŋɩnáa wenbí bɩrɩ́ŋa baagáwɩlɩ yɩ nɛ́, ɩcáa ɩna lɩzɔ́ɔ kaḿ, hálɩ ɩfa kɛ kíɖíím. Ńna gɛ waajáŋ iyuú iléki kɛ sɩsɩ: a toovonúm nyádɩɩná ɖɩdáarɛ ɖɩna, kanara mogoobíya bokóvú ma mána wɛ ɖɩcɔ́ɔ nyɔ́jɔ́ ce, bɩka nvére ɖɔ́rɔ́.

Bʊjɔɔ́ɔ bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, igoobíya waabá kɔnɩ́ kʊ́ɖʊḿ‑kʊ́ɖʊḿ bɔ́nmɔɔnáa yɩ. Bidelééri gɛ tɛ́ɛ́dɩ waajáŋ tiyóózi. Tɩlɛ́ tiyoozí‑daá gɛ bɔɔgbɔ́ɔ kʊ́bɔnɩ́ Koríko ɩmʊ́ basɩ́ɩ bɛdɛ́ɛ wúro kaɖaa ńnɩ́. Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, ɩdɛ́ɛ ńba wánÿaá yɩ gɛ sɩsɩ: kʊ́bɔnɩ́ ɖɩdáarɛ‑dʊ́ʊ, káma, ɩnáa bɛdɛ́ɛ nɩbáadɛɛrʊ́. Bɩɩga nɛ́, nyánnɩɩ́ sɩsɩ: mɛ́nɖɛɛ́ mɛyɛlɩ́ Bɔɔwʊ́‑daá ńnɩ́‑dɛ́ɛ moɖóo. Bɔɔwʊ́‑daá ńnɩ́‑dɛ́ɛ gɛ bɩɩjáŋ bɩbɩ́sɩ bánÿaá tɛ́ɛ́dɩ tɩḿ sɩsɩ: Bɔɔwʊ́‑daá hálɩ na sinje. Bɔɔwʊ́‑daá‑dɛ́ɛ fáráńdɩ́wá kɛ́ɛ natɩ́lɛ gɛ: Kááŋmɔɔ́‑daá na Kpɩrɩ́nɩ‑dɛ. Amá, ɩrʊ́ kʊ́ɖʊḿ‑dɛ́ɛ bíya gɛ bɛgɛ́ɛ. Ɖoo caanawʊ́ bʊʊjɔ́ɔ nɛ́, Nɩ́ncɛ́ɛwá wɔngbɔwʊ́ʊ ɖamá gɛ. Alʊ́ Nɩ́ncɛ́ɛ, abaalʊ́ Nɩ́ncɛ́ɛ. A bɩgɛ́ɛ baalʊ́rʊ bú, Nɩ́ncɛ́ɛ ɖʊɖɔ. Ɖoo nɛ́, kʊ́bɔnáa‑dɛ́ɛ lomaazɛ́ wɔɔgbɔ́ɔ sɩsɩ sáárɛ ɖɩḿ ɖínÿelíi kʊ na koobíre itúúzi kazɔ́ɔ. Amá, bidelééri gɛ baana sɩsɩ bɩdɛ́ɛ sáárɛ ɖɩḿ ɖɩdakazɔ́ɔ. Ńna weeyéle baabáázɩ sɛ́ɛ́dɩwá tɩɩganáa‑dɛ́ɛ aláa kpɔwʊ́ʊ.

Bánÿaá sɩsɩ Kááŋmɔɔ́‑daá ɖɔ́ nɛ́, bɔ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ wúro kʊ́bɔnɩ́ waagáa bɩjɔɔ́ɔ nyazɩ ŋmɔɔ́ wenká kánŋmaá ɩsɔ́ɔ́dáá nɛ́. Bɩdɛ́ɛ yáásɩ́ cɔɔ́ɔ maamááci páá...; hálɩ na sinje, a bɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ waadála ńna, bɩlɛ nɔ́ɔ́ gɛ ɩrʊ́ wánnáa.

Kʊ́bɔnɩ́ sɩbaabɩ Acá waagálɩ́zɩ́ ná Bɔɔwʊ́‑daá tɛ́ɛ́dɩ ɖanjá ɩkálɩ́ɩ́ná tɩ kɩdɛrɛwʊ‑daá. Ɩlɛ́ ɩmʊ́ nɛ́, ɖoo wúro Jɔbɔ́ Sɛ́ɛ́mɔ́ɔ Kpárátááwʊ́‑dɛ́ɛ Sɩbabɩ nbɩlɛ́.

Bɔɔwʊ́‑daá kɛ adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ. Biiyéle kowurobɔ́ɔ́nɩ natɩ́lɛ gɛ ńna.

  1. Wúro Ɖɩdáarɛ‑dʊ́ʊ‑dɛ́ɛ 

  2. Wúro Jɔbɔ́‑dɛ́ɛ

Wúrowá wenbá béńɖíí Bɔɔwʊ́‑daá kowúrɔ́ɔ nɛ́ nɖɔ́:

  1. Wúro Koríko Ɖɩdáarɛ‑dʊ́ʊ

  2. Wúro Bacáa

  3. Wúro Cabásɩ

  4. Wúro Kʊ́ra

  5. Wúro Gúúní I

  6. Wúro Akoríko

  7. Wúro Táágbá

  8. Wúro Akpó

  9. Wúro  Sʊʊdʊ

  10. Wúro Jɔbɔ́

  11. Wúro Akɔ́nɖɔ

  12. Wúro Gúúní Abudulááyɩ

Barɩ́ŋa badaá nɛ́, wúro Táágbá‑dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ weeleeri ná. Ɩlɛ́ waazá‑daá ɖʊɖɔ gɛ Jáámáwá wɔɔgɔ́nɩ, waazá‑daá ɖʊɖɔ gɛ bɛlɛ́ beegbé bɩka Faráńsɩ ɩkɔ́nɩ.

Barɩ́ŋa badaá ɖʊɖɔ nɛ́, wúro Gúúní I dɛ́ɛ kowúrɔ́ɔ waala ná ɖóni. Ɩlɛ́ waazá‑daá gɛ ɩráa‑dɛ́ɛ yám na anasáárá‑dɛ́ɛ tɩmɛ́ ɖóni ńna waagba bʊtʊ́lʊ. Ɩráa wɛɛvɛ́ɛ bʊ́ʊ́nɩ baɖʊ abimbimé. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ tɩmɛ́wá amʊ́ adaá naárɛ gɛ Calʊʊ́‑dɛ́ɛ koláázɩ na Alijo bʊ́ʊ‑dɛ́ɛ ɖugoré. Bɩlɛ́ bɩdɛ́ɛ nɩ́báánɩ gɛ ɖoo caanawʊ́ kʊ́bɔnáa wánÿaá sɩsɩ: nɩ́báabilíŋ.

Bɔɔwʊ́‑daá ɖibimbiɖé ɖɩna gɛ ɖoo caanawʊ́ nɛ́, bánÿaá sɩsɩ: Asɩncɛ́ kadarɔ́ɔ. Káma, ɖoo nɛ́, Asɩncɛ́ ńba‑dɛ́ɛ nɩ́bááwʊ nbɩlɛ́. Kɩlɛ́ gɛ bɛlɛ́ bɔ́ngɔgbɔɔnáa a baagálɩɩ Lááwʊ Beenée‑daá bɛ́ngɛɖɛɛ́ Sɔgɔɖɛyɩ́. Bɔɔwʊ́‑daá waabɩsɩ ná bɛdɛ́ɛ ɖaavɛɛzɩɖɛ́. A bɩgɛ́ɛ baadála ńna, na aláa ɩkálɩ́ɩ́ná kíɖíím beeɖi bɩka nɛ́ becéle wɛ beɖi, naanɩ́ bʊcɔ bɔkpɔ́ɔ bɛdɛ́ɛ nɩ́bááwʊ.

Lɩzásɩ nasɩ́náázá wɛná Bɔɔwʊ́‑daá.

Sʊtʊ́wa: Tɛ́ɛ́dɩ‑dɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ kʊ́bɔńga nbɩlɛ́. Kɛlɛ́ kɛgɛ́ɛ lɩɩrɛ́ gɛ fáya ńɖɛ, bɩka bɩlá lááwʊ bʊtɔ ɖʊrɔ. Ɖoo caanawʊ́ yóóni wɛ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ yooráa wɔɔgɔ́nɩ sɩ boyóo Bɔɔwʊ́‑daá ńba, ngɛ Alíga kʊ́bɔńga waamá kewɔ́ɔ Sʊtʊ́wa wángalɩzɩ́ɩ ɩráa gɛ bágana bɛdɛ́ɛ tɔ́ɔ́nɩ na nyɩmɛ́ bɔkɔ́nɩ basɩná Bɔɔwʊ́‑daá ńba boyóo ɩgɔma. Amá, Sʊtʊ́wa‑dɛ́ɛ ɩráa bɛḿ nɛ́, bɛlɛ́ bɛgɛ́ɛ ɩráa bumúsi gɛ, káma, bɛlɛ́ badabɩ́nɩ. Tɔ́ɔ, sáátɩ wenkí yowú wɛ́ndɛ́m sɩ bekpé nɛ́, a bɩgɛ́ɛ bɛgɛgɛrɛŋɛ, ɩráa kɛbɛ́ɛna wɛ gɛ, amá, sáátɩ wenkí bánjʊʊnáa lááwʊ sɩ basʊ́ʊ kɩdaá nɛ́, na bɛtɛlɛ́ŋ. Féwu kʊ́fʊlʊḿ gɛ bánlaá kɛlɛ́. Ɩlɛ́ ɩbaasí nɛ́, wúro weení iɖíína nɛ́, a bɩgɛ́ɛ bɩ́nɩ woozúlu, asée waaláa kɛ féwu. Fééni natɩ́lɛ fɛrɩ́ɩ‑dɛ́ɛ alɩkáwɩlɩ́ wɛ lɩzɔ́ɔ kaḿ na kowuro‑jaaráa balawʊ́táá. A weení waajáa kowúrɔ́ɔ gɛ weeɖi kɛ nɛ́, wɛ́nvɛrɩ́ɩ féwu, wɔ́ngɔnɩ́ ɩsɩ́ nɛ́, ɩdɛ́ɛ ńba wɛ́nvɛrɩ́ɩ féwu. A ngʊ́ ɩdasɩ́ gɛ ileerée, wónbonáa féwu bɩka ɩsɩ́ na bʊcɔ naárʊ itéɖíi.

Ɖoo caanawʊ́ nɛ́, a bánlám amʊʊzɛ́ Bɔɔwʊ́‑daá, bʊ́ngɔnɩ bɩtála zaamáánɩ nakʊ́rʊ nɛ́, nyánnáa gɛ amʊʊzɛ́ amʊ́ alá yíni kazɔ́ɔ, ɩráa isu kéŋ́‑kéŋ́. Bɩ́nwɩlɩ́ɩ sɩsɩ: Sʊtʊ́wa‑daá ńba wɔɔgɔ́nɩ báárɛ nbɩlɛ́.

Ɖoo bɩɩjɔɔ́ɔ caanawʊ́ báa ngbetíi wɛ bɩɖɩdáarɛ nɛ́, a bɩgɛ́ɛ yoolimá waajáárɩ páá...; báa ɖaanɩŋa wenká‑ɖɔ nɛ́, bánnáa gɛ cuule wángbáa lɩɩrɛ́ ɖɩḿ ɖʊjɔ́, wánnɩɩ́ ɩráa wánŋmatɩ́ ɖɩdaá.

Kanjawʊ́: Kɛlɛ́ kɛgɛ́ɛ wɩlásɩ nasídoozo gɛ sɩɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsála. A bɩgɛ́ɛ nabʊ́rʊ bɩdakazɔ́ɔ nɛ́, sɩ bɩkɔ́nɩ tɛ́ɛ́dɩ‑daá, asée Kpimíre weewíi, kɩlɛ́ kɛdɛ́ɛ kɩwɩlʊʊ́ nbɩlɛ́. Ńna nɛ́, kʊ́bɔnáa wángʊrʊ́ʊ ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka balá wenbí bɩ́nbɔɔzɩ́ nɛ́, na tɛ́ɛ́dɩ ɩcɔ́ɔ alaafɩ́ya. A bɩgɛ́ɛ ɩrʊ́ sɩ ɩsɩ ná, wɔ́ndɔlɩ́ɩ. Bánlaá kɛlɛ́ naḿ, baláa kɛ súu yáá kelimbíré.

Kazalɩ́ya: Kɛlɛ́ kɛgɛ́ɛ bʊ́ʊ́rɛ gɛ, bɩka kɔwɛ lááwʊ‑daá buwá Kɩlɩwaarɩ kʊjʊʊ́‑ɖɔ. A bɩgɛ́ɛ fɔɔ́‑daá kpɩná wánlám ásáráwʊ́ kíɖíídi booɖúu nɛ́, a bɩgɛ́ɛ boobó bana kɛ, kɛlɛ́ kánlɩzɩ́ɩ maarɩ gɛ kíngilím kínveríi fásɩ sɩḿ. Bánlaá kɛlɛ́ kelimbé.

‑ Ábʊ́zʊ́: Kɛlɛ́ kɛgɛ́ɛ bʊ́ʊ́rɛ kʊ́fʊlʊḿɖɛ, kɛlɛ́ kɔ́ngɔnáa kʊ tɛ́ɛ́wʊ tɛ́ɛ́dɩ‑daá, bɩka kíɖíím ɩlá alɩbáraka fásɩ‑daá. Bánlaá kɛlɛ́ kelimbé.

Kangara nakʊ́rʊ ɩbá kɩvɛ́yɩ́ sɩsɩ: tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa‑dɛ́ɛ ńgɩ. Báa kowurobɔɔwʊ́ wenkí na kɩdɛ́ɛ ńgɩ gɛ.

Bɔɔwʊ́‑daá awúrudábʊwá gɛ bánɖarɩ́ɩ sɩsɩ: Kúkɔɔwɛɛwá. Káma, ɖoo caanawʊ́ nɛ́, Bɔɔwʊ́‑daá ńba‑dɛ́ɛ tɩmɛ́rɛ gɛ kúúkásɩ lʊ́ʊ́dɩ. Bánlʊʊ́ bánÿanáa aláa kókó‑dɩnáa, bɛlɛ́ bɛ́njɛtɩná kókó. Lɛlɛɛɖɔ́ anasáárá waalɩzɩ́ tankeɖé nɛ́ gɛ kúúkásɩ‑dɛ́ɛ kɩyakʊ waazɩ́, ánta, ɖoo nɛ́, sɩlɛ́ siriké gɛ Kɩlɩwaarɩ, kɛlɛ́ keńdím kʊ hálɩ Camanáa nɩ́bááwʊ‑daá. Amá, kagʊjʊʊ́ kɔwɛ Bɔɔwʊ́‑daá ɖanjá.

Bɔɔwʊ́‑daá‑dɛ́ɛ tɩ́ŋa‑tɩ́ŋa nɖɔ́:

Kólínáa na ɩsɔ́ɔ́dáá, Agidáagba‑dɛ́ɛ na wɩ́sɩ ɖaagalɩɩɖɛ́, buwá Kekpédéyí ɩrʊ́ wánɖʊ́ʊ kɛ na ɩkpa Bɔɔwʊ́‑daá nɛ́, kɩna Siyáwu gɛ tɩ́ŋa.

Bɔɔwʊ́‑daá na kááŋmɔɔ́‑daá nɛ́, fatɩma wɛ balawʊ́táá cɩ́kɔ. Biiyéle baama sukúúli na lákʊ́ta balawʊ́táá na bʊcɔ barɩ́ŋa babɩ́ɩ́zɩ beɖi bɩdɛ́ɛ rííba. Tɔ́ɔ, wɩ́rɛ neɖére fɛ́yɩ́ baalɩzɩ́ ɖɛ bánvʊʊnáa tɔ́m Bɔɔwʊ́‑daá wúro‑dɛ́ɛ nɛ́. Biiyéle a bɩgɛ́ɛ sɩsɩ: tɔ́m natʊ́rʊ waalá, awórobíya wɛ́ngbɛdɩ́ɩ gɛ boutúúzi bɛdɛ́ɛ wúro‑dɛ́ɛ ɖugoré‑daá bɔnyɔ́ɔ́zɩ tɩ. 

Nɩ́ncɛ́ɛwá wenbá badɩɩná tɛ́ɛ́dɩ nɛ́ baasí, Nɔwɔ́ɔwa ɖʊɖɔ wɔɔɖɔɔ ná. Amá, sɛ́ɛ́dɩwá tɩɩganáa ɖʊɖɔ wɛ ńna.

Ɖɩkɛ́ɛ́nɩ́wá, Ɖáárʊwá, Mɔ́ɔ́láwá, Segbewá na Nántɔwá.

Tɔ́ɔ, wenbí Bɔɔwʊ́‑daá cɔwʊrɛ kɛ́ɛ bɩ nɛ́ nbɩlɛ́ yoo.

 

       Mogoobíya aláa na abaaláa Tem kalaɖáa, tákaraɖá kɩna kɩgɛ́ɛ kúnvulísi ɖáázá‑ɖɔ gɛ. Kɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa caanadɔ́m wentí ɖoo ɖájaájaanáa waalá bɩ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ tɛɛvʊ́lásɩ woozúu susuwúu nɛ́.

       Amá, ɖénveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: tɛ́ɛ́dɩ cɩ́kɔ gɛ ɖáńbɩɩzɩ ɖɩŋmáa. Bɩlɛ́ nɛ́, a weení ɩnyɩ sɩsɩ: ɩwɛná bɩdɛ́ɛ ɩzáfúlúɖe tɛ́ɛ́dɩ natʊ́rʊ‑rɔɔzɩ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ́ ɩkáŋmaa ɖáa wentí tɩrɩ́ŋa tɩwɛ nɛ́, bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖɩlá ńŋɩnáa tɩɩganáa ɖáńláḿ tɩ nɛ́.

 

Múgoobú Caagbara Sɔɔlɩ Ngoobú.
Bɔɔwʊ́‑daá kutoluú

« Histoire du village de Bowouda »

1ère édition par EDITEM en juin 1993. 

2ème édition ressaisie par CLTem en 2024.
Impression numérique sur www.tembiya.net
Dépôt légal 2ème trimestre 2024
CLTem, BP 200, Sokodé, TOGO

[email protected] 

Partager

Votre encouragement nous est précieux

Vos témoignages contribuent à rendre possibles des sites web tels que celui-ci.