Kʊ́mɔndɛ́ɛ‑dɛ́ɛ caanadɔ́m ńɖɔ
Kʊ́mɔndɛ́ɛ kutoluú
Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba waagálɩ́ɩ́ná Benin fáráńdɩ gɛ; bɛgɛ́ɛ luwɔ́ɔwá. Tɛ́ɛ́dɩ wentí bánÿaá tɩ sɩsɩ: koloŋá nɛ́, tɩdaá gɛ baagálɩ́ɩ́ná.
Bɩdɛkɛ́ɛ sɩsɩ bána nɛbɛ́rɛ boogóyoo; wenbíré kʊ́fʊlʊḿɖɛ́ gɛ baagálɩɩ.
Kʊ́bɔnáa wenbá bɛɛgɛ́dɛ́ wɛ nɩ́bááwʊ nɛ́, ɖawaalʊ́ʊ na newúu gɛ bɛlɛ́ bɛgɛ́ɛ. Ɖawaalʊ́ʊ gɛ bánÿaá sɩsɩ: kúmuwú. Ngɛ barɩ́ŋa bɔɔgɔ́nɩ bosúu laadɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ-rɔ. Ɖɩdáarɛ wenɖé bɔɔgɔ́nɩ na bosúu ɖʊrɔ nɛ́, ɖawaalʊ́ʊ-dɛ́ɛ yɩ́dɛ waagbaná ɖʊtʊlʊ́; ngɛ baajáŋ babɩsɩná bánÿáa sɩsɩ: Kʊ́mɔndɛ́ɛ. Ńna gɛ anasááráwá talɩ́ɩ daá nɛ́ bɛlɛ́ baaŋmáa wenbí bánÿaá nɛ́, sɩsɩ: Kʊ́mɔndɛ́ɛ.
Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba wɔɔgɔ́nɩ na bosúu nɛ́,bɔdɔmɔɔná naárʊ laadɔ́ɔ kaḿ karɔɔzɩ́. Bɛdɛ́ɛ suwúu boozúu kááɖɛ- dɛ́ɛ nɛ́, bʊ́ʊ́nɩ kʊjʊ́nɩ-daá gɛ bogozuwáa; biiyéle báa ɩrʊ́ sɩ ɩbó bɔjɔ́, na bána yɩ bánlám faawɩ́ɩ nɛ́, ɖibimbiɖé fɛ́yɩ́ nɛ́, bʊjɔɔ́ɔ káálɛ boɖé. Ńna gɛ Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́-dɛ́ɛ kʊ́bɔnɩ́ weení bánÿaá yɩ sɩsɩ : Wúro-Gbɛlɛwʊ nɛ́, waalá lomaazɛ́ ɩkálɩ́zɩ́ wɛ bɔkɔ́nɩ bosúu nɩ́bááwʊ-jɔ́. Ngɛ boogóvú kʊ́́bonɩ́ ɩmʊ́ báa awéni ɩkɔ́nɩ ɩkpa ɖɩdáarɛ wenɖé ɖɩ́nmɔwʊ́ʊ wɛ nɛ́ bɔcɔ́ɔ.
Bɔɔgɔ́nɩ na sɩ bosúu nɛ́, baaya ɖamá ndɩndɩ; ceńba na cé ,ceńba na lí. Bana, bɔcɔ́ɔ ɖeelí, bánÿaá ńna sɩsɩ: kɩdɛrɛwʊ; bana, kacáálá-dɛ́ɛ bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́; bana kpedewú-dɛ́ɛ ; bana, káńŋmɔɔ́-daá. Biiyéle bɛdɛ́ɛ suwúu nbarɩ́-nbarɩ́-ɖɔɔzɩ nɛ́, báa nɛbɛ́rɛ ɩgɔma wɔɔgɔnɩ ná sɩ boyóo badaá nɛbɛ́rɛ, badánbɩɩzɩ. A ceńba waagágʊ́rʊ́, ceńba ɖʊɖɔ wángagʊrʊ́ʊ gɛ.
Kʊ́mʊndɛ́ ńba-dɛ́ɛ ɖɩdáarɛ kɩ́faɖɛ́ bozuwáa ɖɩrɔɔzɩ́ ɖɔ́ nɛ́, bánÿaá ńna gɛ sɩsɩ: Teḿ-dɛ. Ɖoo nɛ́, a ɩrʊ́ weeɖi kɩmɛ́rɛ gɛ waazɩ, na bɔkɔ́gbɔɔ yɩ bɔkɔná betesina Teḿ.Biiyéle bánÿaá bɛdɛ́ɛ ɖɩdáarɛ bozuwáa ɖɩrɔɔzɩ ɖɔ nɛ́ sɩsɩ Teḿ-dɛ kɩyakʊ Agbéébú nɛ́, pɩrɩlám ńba wɔɔgɔnɩ ná bɛsɛlɩ Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba -dɛ́ɛ kɩyakʊ, bánÿaá kɩ sɩsɩ : Agbéébú. Ńna gɛ bɩɩwɩ́ɩ́zɩ Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba.
Wɩ́rɛ bʊjɔɔ́ nɛ́, ngɛ baagʊrʊ́ bakpɩ́ɩ́rɩ badɩ sɩsɩ bónboɖé, bokóyoo pɩrɩlám ńba bɔkɔ́gbɔɔ bɛdɛ́ɛ kɩyakʊ-daá bʊ́ʊ́rɛ wenɖé pɩrɩlám ńba wɔɔgbɔ́ɔ nɛ́, baḿ bakábɩ́sɩ́ná bɛdɛ́ɛ kʊ́mʊndɛ́ɛ bacáa ɖɩdáarɛ bosúu kɩyakʊ Agbéébú. Ngɛ Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba woogóduu wɛ tɔ́m tɩtɛ sɩsɩ: mɩ́nyɔ́ɔ́ gɛ wenbá, na bɔtɔ́ sɩsɩ: múnzuwúu kɩyakʊ Agbéébú.
Kʊ́mɔndɛ́ɛ, kowuro-bɔ́ɔ́nɩwá kɛ́ɛ natɩ́náázá: Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́, kɩdɛrɛwʊ; kacáálá-dɛ́ɛ, sooré.
Wúro báa weení na ɩdɛ́ɛ kowurobɔɔwʊ́.
-
Caá-Kʊ́mɔnɩ (Kɩdɛrɛwʊ)
-
Wúro-Kʊ́ra (Kacáálá-dɛ́ɛ)
-
Wúro-Gááfʊ I (Sooréé)
-
Wúro-Samá (Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́)
-
Wúro-Nbɔnɩ́ (Kɩdɛrɛwʊ) ɩlɛ́ waazá-dáa gɛ jááma wɔɔgɔ́nɩ.
-
Wúro-Gááfʊ (Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́)
-
Wúro-Akɔ́ndɔ (Kɩdɛrɛwʊ)
-
Wúro-Gbɛlɛ́wʊ I (Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́)
-
Wúro-Gááfʊ II (Sooréé)
-
Wúro-Gúúní (Kɩdɛrɛwʊ)
-
Wúro-Bánaŋɩ́ná (Sooréé)
-
Wúro-Jɔbɔ́ (Kɩdɛrɛwʊ)
-
Wúro-Gbɛlɛ́wʊ II (Kɩdɛrɛwʊ)
-
Wúro-Ɖɛrɩmáánɩ (Kacáálá-dɛ́ɛ)
-
Keezíre Caá-Akééle (Kacáála-dɛ́ɛ)
Luwɔ́ɔwá baasí, sɛ́ɛdɩwá wɔɔdɔ́ɔ Kʊ́mɔndɛ́ɛ: Bʊgʊ́mwá, Mɔ́ɔ́lá, Kóólí, Cáárɛ, Nɩncɛ́wá, Turéwá, Ɖɩkɛ́ɛ́ńwá, Bɔ́ɔ́ɖɛ́wá,etc.
Kʊ́mɔndɛ́ɛ, báa, kowuro-bɔɔwʊ́ wenkí na kɩsɛ́ɛ kangara gɛ. Ama, tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ kangara gɛ Suwɔɔ́. Ɖénveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: ɖáálá Suwɔɔ́-dɛ́ɛ tákaraɖá ɖánÿám biyée nɔɔ́náázá.
Kʊ́mʊndɛ́ɛ lɩzásɩ
-Caazɛ́ɛ́ḿ nɛ́, kacáálá-dɛ́ɛ ńba-dɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ nbɩlɛ́. A sɩ baláa kɛ, kelimbíre kɩ́sɛɛḿɖɛ abaalʊ́, na fée kʊfʊmlʊ́m abaalʊ́. kɔ́nɖɔwʊ́ʊ kʊ kʊdɔmɩ́nɩ ndɩndɩ tɛ́ɛ́-daá.
-Kɩdákpaawʊ́ nɛ, kɩdɛrɛwʊ ńba-dɛ́ɛ lɩzɔ́ɔ nbɩlɛ́. kɛlɛ́ nɛ́ ,wenbí ńŋɩnáa bánlaá Caazɛ́ɛ́ḿ nɛ́, bɩlɛ́ ɖʊɖɔ gɛ bánlaá kɛ. Kɔ́ngɔnáa tɛ́ɛ́wʊ.
-Sewu-sááwʊ́ nɛ́, káńŋmɔɔ́-daá ńba-dɛ́ɛ ńga nbɩlɛ́. A ssɩ baláa kɛ,kelimbíre kɩkpadɩɖɛ́ abaalʊ́, na fée kɩkpadʊ́ abaalʊ́ gɛ bánlaá kɛ. Kɛlɛ́ ɖʊɖɔ kɔ́ndɔwʊ́ʊ tɛ́ɛ́wʊ.
-Agɩrɩga nɛ́, Bʊ́ʊ-wɔ́rɔ́ ńba-dɛ́ɛ ńga nbɩlɛ́. A sɩ baláa kɛ ,fée kʊ́fʊlʊḿ gɛ bánláa . kɛlɛ́ kɛdɛ́ɛ nɛ́ kénvzríi bɔrɔɔɔzɩ́ nyɩ́ɩ́dɩ-daá.
-Kaakpɩ́rɩ- bʊ́ʊ́rɛ nɛ́, Soorée ńba-dɛ́ɛ ńga nbɩlɛ́. kɛlɛ kána Agɩrɩga bɛdɛ́ɛ láádɩ kɛ́ɛ kʊ́ɖʊḿbɩ gɛ . Kénveríi lɔ-dɛ́ɛ sáratɩ́wá-ɖɔɔzɩ.
Kowurásɩ-dɛ́ɛ tɔ́m nɛ́, bʊgʊ́mwá wánzɩɩ kʊ Kʊ́mɔndɛ́ɛ ńba kowúrɔɔ kʊ́bɔńga. A baazɩɩ bɛmbɛ́, baḿ basɩ́ɩ bʊgʊ́mwá. Bɛdɛ́ɛ kowurásɩ sɩ́ɩ́dɩ cɔɔ́ɔ gɛ nyazɩ ńŋɩnáa cááwʊjɔ́ na calʊʊ́ ńba.
Mogoobíya aláa na abaaláa Tem kalaɖáa tákaraɖá kɩna kɩgɛ́ɛ kúnvulísi ɖáázá-ɖɔ gɛ. Kɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa caanadɔm wenti ɖoo ɖájaájaanáa waalá bɩ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ tɛɛvʊ́lásɩ woozúu susuwúu nɛ́.
Amá, ɖénveerim mɩ́ɩ sɩsɩ tɛ́ɛ́dɩ cɩkɔ gɛ ɖáńbɩɩzɩ ɖɩŋmáa. Bɩlɛ́ nɛ́, a weeni ɩnyɩ sɩsɩ ɩwɛná bɩdɛ́ɛ ɩzáfúlúɖe tɛ́ɛ́dɩ natʊ́rʊ-rɔɔzɩ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ ɩkáŋmaa ɖáa wenti tɩrɩŋa tɩwɛ nɛ́, bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖɩlá ńŋɩnáa tɩɩganaá ɖáńlaḿ tɩ nɛ́.
Múgoobú Caanyáawʊ kpeegúúní Móóru
Kʊ́mɔndɛ́ɛ kutoluú
« Histoire du village de Koumondè »
1ere édition par EDITEM en février 1986.
3ème édition ressaisie par CLTem en 2024.
Impression numérique sur www.tembiya.net
Dépôt légal 2ème trimestre 2024
Comité de Langue Tem, BP 200, Sokodé, TOGO
